Ha a munkáltató úgy érzi a munkavállaló jogtalanul van távol táppénzen, kezdeményezheti a helyzet felülvizsgálását. Nézzük meg, milyen lépéseket tehet a munkáltató a visszaélés felülvizsgálatára!
Orvosi elbírálás alapján egy munkavállaló lehet keresőképes és keresőképtelen, azaz jogosult a betegszabadság, táppénz igénybevételére. A keresőképtelenséggel való visszaélés gyanús jelei lehetnek, ha indokolatlanul hamar, egyik napról a másikra, esetleg hosszabb időre vagy viszonylag sűrűn rövid időre megy táppénzre a munkavállaló.
A vizsgálat kezdeményezéséhez a munkáltatónak a fővárosi vagy megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalához kell benyújtania a kérelmét, és ha a vizsgálatot engedélyezte a kormányhivatal, akkor 15.800 Ft eljárási díjat kell fizetnie egy előre megadott bankszámlára. Az utalás közleményébe kell írni a „keresőképtelenség felülvizsgálata” megjegyzést és a TAJ számát az érintett munkavállalónak.
Benyújtáskor a kérelemnek tartalmaznia kell azt, hogy miért kéri a munkáltató a felülvizsgálatot, a vizsgálandó keresőképtelen munkavállalóra vonatkozóan a személyes adatokat (név, születési dátum, lakcím, TAJ, anyja neve és lakcíme) és a betegszabadság kezdőidőpontját, a munkáltatóra vonatkozóan pedig az adatokat (munkáltató neve, címe, adószáma és az aláírási jogkörrel rendelkező személy neve), illetve telefonos és postai elérhetőséget.
A kérelem benyújtását követően a kormányhivatal döntést hoz arról, hogy jogszabály szerint lehetséges-e a felülvizsgálat, majd döntéséről értesíti a munkáltatót. Amennyiben lehetséges, a keresőképtelenség megállapítását egy szakértő főorvos segítségével ellenőrizteti a kormányhivatal. A szakértő főorvos ekkor hozzáférhet a korábbi betegdokumentációhoz, felveheti a kapcsolatot a háziorvossal vagy a munkavállaló kezelőorvosával és végső esetben meg is vizsgálhatja a munkavállalót a kezelőorvos jelenlétében, esetlegesen további szakorvosi vizsgálatra küldheti a beteget, hogy dönteni tudjon a keresőképtelenség megállapításának jogosságáról, melyet a betegdokumentációban újra rögzítenie kell.
A döntés eredményéről az orvos írásban értesíti a kérelmet benyújtó munkáltatót és az érintett munkavállalót, illetve amennyiben a munkavállaló keresőképes, az ellenőrző főorvos értesíti a táppénzfolyósító szervet a javaslatáról, mely szerint a táppénzfolyósítást meg kell szüntetni.
Ha az ellenőrző orvos megállapítja, hogy a munkavállaló keresőképes és jogosulatlanul volt táppénzen, akkor olyan jogkövetkezményekre lehet számítani, mint: a munkaviszonyának megszűnése, társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással való visszaélés bűncselekményének megvalósítása és a jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátás visszafizetése.
Fennállhat annak a lehetősége is, hogy az érintett keresőképtelen nem járul hozzá a felülvizsgálathoz, kötelezettségeinek nem tesz eleget és hátráltatja a vizsgálatot például azzal, hogy a tartózkodási helyét, lakcímét nem közli a szakértő orvossal, a gyógyulását akaratlagosan késlelteti, nem tartja be az orvosi utasításokat, ekkor az ellenőrző orvos javasolhatja a táppénzfolyósítás megszüntetését.
Az ellenőrző szakorvos döntésének nyilvánossá tétele után nyolc napon belül a munkavállaló és munkáltató újabb orvosi felülvizsgálatot kérhet a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosban kerületi) hivatalánál. Ilyenkor nem ugyanaz a kormányhivatal és szakértő főorvos végzi a felülvizsgálatot mint, akik végezték az előző vizsgálatot.
Forrás: jogkoveto.hu, neak.gov.hu
