A NAV a székhelyszolgáltatók esetében mit vizsgál?
A hatóság célja, hogy az ellenőrzések során kiszűrje a fiktív vagy fantom cégeket, amik csak papíron működnek, és amiket jellemzően illegális célokra hoznak létre. Az okok közé sorolható az adócsalás, az ÁFA-csalás, a vám- és importcsalás vagy a pályázati pénzek lenyúlása.
A hivatalos, jogszerű székhelyszolgáltatás igénybevétele pedig lehetőséget ad a “látszatcímek” létrehozására, a székhelyszolgáltatónál ugyanis anélkül lehet egy céget bejegyezni, hogy saját vagy bérelt irodája lenne.
Mai írásunkban erről a témáról lesz szó kicsit bővebben, és elmondjuk többek között azt is, hogy a NAV pontosan mit is vizsgál a székhelyszolgáltatók esetében.
Mi az a székhelyszolgáltatás?
Magyarországon minden vállalkozónak kötelezően rendelkeznie kell egy hivatalos székhellyel, ami maradéktalanul megfelel az előírásoknak, feltételeknek. A székhely az a cím, ahol a vállalkozó elérhető a hatóságok - például NAV, önkormányzatok - részéről, illetve ami alkalmas arra, hogy a céges levelezés akadályok nélkül lebonyolítható legyen.
A székhely bejegyzésre kerül a cégbíróságon, a későbbiekben pedig ez lesz az a cím, ami megjelenik a szerződéseken, számlákon, egyéb hivatalos iratokon. A NAV pedig ezen a címen tartja nyilván a vállalkozást.
A székhelyszolgáltatás egy olyan üzleti szolgáltatás, amely során a cégek számára a hivatalos, bejegyzett címet egy külső szolgáltató biztosítja, mert nincs olyan ingatlan vagy iroda, ami a saját tulajdonukban lenne vagy amit bérelnének.
A NAV a székhelyszolgáltatók esetében több mindent is vizsgál
A NAV elsődlegesen azt vizsgálja, hogy a vállalkozás valóban elérhető-e a bejegyzett székhelyen. Ez nem azt jelenti, hogy helyileg ott kell gazdasági tevékenységet folytatni vagy rendelkezni kell a helyszínen műhellyel, irodával, hanem azt, hogy az ide postázott értesítők, levelek valóban eljutnak-e a vállalkozóhoz.
Fontos, hogy legyen kihelyezve a cégtábla, hogy legyen postafiók és a helyszínen legyen olyan személy, aki információkkal tud szolgálni az adott cégről. Ha a NAV azt látja, hogy egy teljesen elhagyatott, vagy egy, a valóságban nem is létező címről van szó, esetleg a székhelyszolgáltató nem is hallott a cégről, akkor az komoly problémát jelenthet.
A székhelyszolgáltatás egyik legfontosabb feladata a cégnek érkező levelek fogadása, átvétele, így a NAV azt is vizsgálja, hogy a helyszínre gond nélkül megérkeznek-e az értesítők és azokat a megfelelő módon iktatják-e. A székhelyszolgáltatónak nyilvántartást kell vezetni ezekről az iratokról és gondoskodnia kell, hogy a cégtulajdonos időben megkapja őket.
Mit ellenőriz még a NAV?
A NAV vizsgálja azt is, hogy van-e érvényes, a jogszabályoknak teljes mértékben megfelelő szerződés a székhelyszolgáltató és a cégtulajdonos között, ami magában foglalja a kötelező tartalmi elemeket. Továbbá azt is ellenőrizhetik, hogy maga a székhelyszolgáltató be van-e jelentve, illetve jelezte-e, hogy mely cégek veszik igénybe a szolgáltatását.
Ezek tehát a legfontosabb tudnivalók, amikkel érdemes tisztában lenni a téma kapcsán. Amennyiben szakértői tájékoztatásra van szüksége, szeretne székhelyszolgáltatást igénybe venni vagy igényt tart szakemberek segítségére a céges ügyeinek intézése kapcsán, akkor ne habozzon felvenni velünk a kapcsolatot!
