
Amit a vállalkozói formák kiválasztása kapcsán tudni kell
A vállalkozásindítás első lépése a megfelelő vállalkozási forma kiválasztása. Ebben a cikkben bemutatjuk az elérhető lehetőségeket és azok előnyeit, hátrányait.
A vállalkozásindítás sokak számára vonzó alternatívát jelent, ám ez egy izgalmas, ugyanakkor kihívást jelentő folyamat egyben. Már a kezdetek kezdetén fontos döntéseket kell meghozni, például azt, hogy a vállalkozói formák közül melyiket választjuk.
A vállalkozási forma kiválasztása egy kulcsfontosságú feladat, ugyanis alapjaiban fogja meghatározni a cégünk működését. Befolyásolja az adózási kötelezettségeinket, hatással van a felelősségünk mértékére, illetve többek között befolyásolhatja a hitelképességet és az elérhető pályázati lehetőségeket.
Tehát már a cégalapítás során alaposan át kell gondolni, hogy milyen alternatívák közül választhatunk, illetve a lehetőségeinkhez, céljainkhoz és a tevékenységi körünkhöz mérten melyik lesz az ideális megoldás számunkra.
Egy kardinális kérdés: melyik vállalkozói formát válasszuk?
Ez egy olyan döntés, amit alaposan mérlegelnünk kell, miközben figyelembe vesszük azokat a tényezőket, melyek befolyásolják, hogy számunkra melyik lesz az ideális választás a vállalkozói formák közül.
Először is rengeteget számít a tevékenységi kör, a vállalkozásunk mérete, illetve hogy a növekedéssel, bővüléssel kapcsolatban milyen terveink vannak a jövőre nézve. Szintén lényeges szempont, hogy mekkora felelősséget vagyunk hajlandóak, illetve mekkora felelősséget tudunk vállalni, és hogy mennyi pénzösszeget tudunk befizetni törzstőke gyanánt.
Milyen vállalkozói formák közül választhatunk?
Magyarországon az alábbi lehetőségek közül választhatunk, ha vállalkozást szeretnénk indítani:
- Egyéni vállalkozás
- Korlátolt felelősségű társaság (kft.)
- Betéti társaság (bt.)
- Zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.)
- Nyíltkörűen működő részvénytársaság (nyrt.)
- Közkereseti társaság (kkt.)
Miért nem mindegy, hogy milyen vállalkozási formát választunk?
A különböző vállalkozási formák eltérő adózási kötelezettségeket vonnak maguk után, például egy egyéni vállalkozó választhatja a kata-t, az átalányadózást vagy az szja szerinti adózást, míg a cégformák esetében társasági adót kell fizetni, ami eltérő költségeket jelent.
Az adott vállalkozási formához kapcsolódó felelősségi kör is eltérő lehet annak függvényében, hogy az alapítók milyen mértékben felelnek a vállalkozás adósságaiért. Egyéni vállalkozóként például a teljes vagyonunkkal felelünk, de ha egy korlátolt felelősségű társaságot alapítunk, akkor csak a befektetett tőkét „kockáztatjuk”.
Más a vállalkozási formák tőkeigénye is, hiszen míg egy egyéni vállalkozás esetében nincs szükség tőke befizetésére, addig egy korlátolt felelősségű társaság alapítása esetén legalább 3 millió törzstőkére van szükség. Részvénytársaság esetén ez az összeg 5, illetve 20 millió forint, betéti társaság esetén pedig nincs kötelező minimum.
Az, hogy végül milyen vállalkozási formát választunk azt is meghatározza, hogy milyen hitelekre és pályázati lehetőségekre leszünk jogosultak, illetve munkavállalók esetében milyen bér- és járulékfizetési kötelezettségünk keletkezik.
Ezek tehát a legalapvetőbb tudnivalók a vállalkozási formákkal kapcsolatban, amikkel mindenképp tisztában kell lennünk, ha azt szeretnénk, hogy a cégünk hosszú távon is sikeresen működjön.
Ebben a kérdésben nagyon fontos, hogy az egyes cégformák sajátosságainak figyelembevételével kellően körüljárjuk a témát és egy tudatosan átgondolt, megalapozott döntést hozzunk.
Amennyiben ezzel kapcsolatban kérdése van, vagy szakértői támogatást szeretne igénybe venni, akkor ne habozzon felkeresni minket a megadott elérhetőségeinken!