Az iparűzési adót hova kell fizetni?

Az iparűzési adót hova kell fizetni?

Vállalkozóként többféle adónem is van, amit kötelezően fizetnünk kell, ezek közül az egyik a helyi iparűzési adó, azaz a HIPA. A legtöbbször felmerülő kérdés az, hogy mekkora ennek az adónak a mértéke, de sokan nem biztosak abban sem, hogy az iparűzési adót hova kell fizetni.

Ez azonban egy olyan téma, amivel kapcsolatban fontos, hogy megfelelő tudással rendelkezzünk, ha ugyanis nem tudjuk, hova kell fizetnünk - vagy kell-e egyáltalán fizetnünk -, akkor annak komoly következményei lehetnek.

Éppen ezért a szakmai blogunk mai bejegyzésében erről fogunk egy kicsit részletesebben is beszélni. Elmondjuk, hogy általánosan mit érdemes tudni erről az adófajtáról, mi célt szolgál, illetve pontosan hova is kell fizetni és mikor nem kell fizetni.

Mi az az iparűzési adó?

A helyi iparűzési adó (HIPA) az egyik legfontosabb adófajta, amit minden vállalkozónak fizetnie kell azokon a településeken, ahol gazdasági tevékenységet folytatnak. A települések lényegében a helyi infrastruktúra használatáért cserébe kérik az adó befizetését.

Ez az igény azon a tézisen alapszik, hogy ha valaki egy adott helyen dolgozik, akkor természetes, hogy valamennyi pénzt visszaforgat abból a közösségbe, aminek része, ahol működik. Ez az adó tehát nem a NAV-hoz, hanem a helyi önkormányzathoz kerül befizetésre, vagyis helyben marad.

Az önkormányzat a helyi fejlesztésekre fordítja ezeket a pénzösszegeket, például járdát újítanak fel belőle, vagy iskolát, közösségi intézményeket tartanak fenn. Ez az adó tehát a helyi éleminőséget növeli és az ottani szolgáltatásokat segíti.

Az iparűzési adót hova kell fizetni?

Mint ahogy azt már fentebb említettük, ezt az adót nem a NAV-nak kell fizetni, mint például a társasági adót, hanem a helyi önkormányzatnak. Ez egyrészt a hivatalosan bejegyzett székhely szerinti település, illetve, ha rendelkezünk telephellyel - tehát, ha a székhelyen kívül más településen is folytatunk gazdasági tevékenységet -, akkor az ottani önkormányzatnak is fizetni kell.

Előfordulhat, hogy nemcsak egy városban dolgozunk, mert a székhelyünk mellett van egy vagy több telephelyünk is. Ilyenkor gyakran felmerül a kérdés, hogy az iparűzési adót hova kell fizetni? Nos, ilyenkor az adó nemcsak egy önkormányzatot illet, ez azt jelenti, hogy meg kell osztani azok között a települések között, ahol működünk a vállalkozásunkkal.

Az iparűzési adót nem a teljes bevétel után kell fizetni, vannak ugyanis költségcsökkentő tényezők, amiket figyelembe lehet venni. A HIPA összege maximum az adóalap - tehát a bevétel költségekkel csökkentett része - 2%-a lehet. Ezt az összeget arányosan el kell osztanunk a települések között. A HIPA mértékéről egy korábbi blogbejegyzésünkben már írtunk részletesebben.

Egyéb fontos tudnivaló, amivel jó, ha tisztában vagyunk…

A települések maguk határozhatják meg a helyi iparűzési adó mértékét, de a maximális összege mindenhol 2% lehet. Vannak azonban olyan települések, ahol nem kell adót fizetni: számos kis falu, közösség döntött úgy, hogy nem írják elő a vállalkozóknak ezt az adónemet. Ha tehát ilyen helyen van a cégünk székhelye vagy telephelye, akkor itt nem kell iparűzési adót fizetni.

Ha pedig székhelyszolgáltatást veszünk igénybe, akkor annak a településnek az önkormányzata felé kell eleget tenni a fizetési kötelezettségünknek, ahol a szolgáltató hivatalos címet biztosít számunkra.

Amennyiben hivatalosan is elfogadott, jogszerű székhelyszolgáltatást szeretne igénybe venni vagy szüksége van szakértők segítségére a céges ügyeinek intézése kapcsán, akkor ne habozzon felvenni velünk a kapcsolatot!

  • Budapesti irodák

    Székhelyszolgáltatás országos lefedettséggel, az aktuális törvényi előírásoknak maximálisan megfelelve. Válasszon minket és tudja megbízható helyen cége székhelyét.

    Tovább...
  • Vidéki irodák

    Országosan 9 ügyvéddel állunk ügyfeleink rendelkezésére. Cégalapítás, módosítás, adásvétel során ingyenes tanácsadással várjuk ügyfeleinket.

    Tovább...
Áraink
  • HA NINCS MÉG CÉGE!

    Cégalapítás + Székhelyszolgáltatás 1/2 év

    HA NINCS MÉG VÁLLALKOZÁSA!

    Cégalapítás + Székhelyszolgáltatás 1/2 év előfizetéssel

    85.500 FT + ÁFA

    MEGRENDELEM
  • HA NINCS MÉG CÉGE!

    Cégalapítás + Székhelyszolgáltatás 1 év

    HA NINCS MÉG VÁLLALKOZÁSA!

    Cégalapítás + Székhelyszolgáltatás 1 év előfizetéssel

    113.400 FT + ÁFA

    MEGRENDELEM
  • HA VAN MÁR CÉGE!

    Székhelyszolgáltatás 1/2 év

    HA VAN MÁR VÁLLALKOZÁSA!

    Székhelyszolgáltatás 1/2 év előfizetéssel

    52.900 FT + ÁFA

    MEGRENDELEM
  • HA VAN MÁR CÉGE!

    Székhelyszolgáltatás 1 év

    HA VAN MÁR VÁLLALKOZÁSA!

    Székhelyszolgáltatás 1 év előfizetéssel

    79.900 FT + ÁFA

    MEGRENDELEM

Érdemes elolvasni még

Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe: hogyan hozható létre és mit érdeme tudni róla?

Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe: hogyan hozható létre és mit érdeme tudni róla?

A globalizált világban egyre több külföldi cég dönt a terjeszkedés és az új piacok, köztük hazánk megcélzása mellett. De milyen lépéseket kell megtenni a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének létrehozásához, és milyen jogi, pénzügyi és adózási kérdéseket érdemes szem előtt tartani?


Ebben a bejegyzésben megmutatjuk az ezzel kapcsolatos, legfontosabb tudnivalókat.

Miért érdemes jó könyvelőt választani?

Miért érdemes jó könyvelőt választani?

A jó könyvelő olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyek hozzájárulnak egy vállalkozás gördülékeny működéséhez. Az adóbevallás pontos és időben történő elkészítésén kívül még számos ügyben segít.

A vállalkozásindítás buktatói

A vállalkozásindítás buktatói

Az első 3-5 év a vállalkozások számára kritikus pont. A statisztikák kimutatják, hogy a kezdő vállalkozások közel 50%-a ekkor bukik el. Miből is adódhat ez? Összegyűjtöttünk 5 jellemző buktatót, amire érdemes figyelni kezdő vállalkozóként!

A székhely és a központi ügyintézés helye

A székhely és a központi ügyintézés helye

Az esetek többségében a cég székhelye egyúttal az a hely is, ahol a cég fő működése zajlik. Azonban a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a társaság székhelye és a központi ügyintézés helye más legyen.