Eddig nem látott mértékű vidékfejlesztés indul

Eddig nem látott mértékű vidékfejlesztés indul

Elkészült a Közös Agrárpolitikai stratégiai terv, mely 2023-2027-ig támogatja az agrárszektorban működő vállalkozásokat, fiatal gazdákat.

A Közös Agrárpolitikai stratégiai terv (későbbiekben KAP) tavaly év végén került az Európai Bizottság elé. A terv részeként fejleszteni kívánják a vidéki településeket, a fővároson túli térségek gazdaságát, illetve fenntartható mezőgazdaságot kívánnak létrehozni.

A KAP a 2023-2027 közötti időszakban nyújt támogatást az agrár szektornak. Véglegesnek a terv elfogadása után tekinthetjük, amire előreláthatólag nyáron kerül sor. Megtervezését megnehezítette, hogy a vártnál később - 2021. december elején - írták ki az uniós alaprendeleteket, a részletszabályokról pedig még később kaptak a pályázók tájékoztatást.

A mozgásteret leszűkítette, hogy több beavatkozás esetén is kötelező ráfordítási arányokat írták elő, így hazánkban a tervezett támogatások az alábbiak szerint alakulnak: 1,4% a fiatal gazdák jövedelemtámogatása, 13+2% a termelésekhez kötött támogatások mértéke.

Magyarországon a generációváltás javában zajlik, ugyanis sok családi vállalkozásban elérkezett az idő a stafétabot átadásához, így a fiatal mezőgazdasági termelők kiemelt támogatást kapnak, ami hektáronként a jelenlegihez képest két és félszeresére emelkedik, illetve a területi felső határ is kitolódik 300 hektáros birtokméretre.

A stratégiai tervnek köszönhetően Magyarországon rég nem látott támogatási rendszer indul a mezőgazdasági szektorban. Míg eddig 15% volt a kormány társfinanszírozása, az új tervben ez 80%-ra emelkedik, aminek révén több mint 4200 milliárd forint áll rendelkezésre a vidékfejlesztésre.

Az államtitkár kifejtette, hogy a stratégiai tervet közösen dolgozták ki a MAGOSZ-szal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, valamint a kialakításban fő szempont volt, hogy minden érdeklődő gazdálkodónak és településnek fejlődési lehetőséget tudjanak biztosítani.

Az elmúlt egy évben szintén közösen dolgozták ki azokat a törvényi szabályozásokat, amik megkönnyítik az őstermelők és a családi gazdaságok életét, megalkották a fentebb is említett aktuális generációváltást segítő törvényt, a szektornak még kedvezőbb adózási feltételeket biztosítanak, illetve létrehozták azt a mezőgazdasági krízisbiztos rendszert, ami megvédi a magyarországi gazdálkodókat a nemzetközi piacokon elszálló költségek ellen.

A stratégiai terv két részre bontható:

  • Az I. pillért alapvetően a közvetlen kifizetések,
  • míg a II. pillért a vidékfejlesztési támogatások határozzák meg.

A KAP részeként a fenntarthatóságon, illetve a fiatal gazdák támogatásán felül az alábbiakra lehet számítani: termékpályák fejlesztése, hatékony termelési beruházások támogatása, tartós ellátási lánccal rendelkezők kiemelt figyelme a pályázatokra vonatkozólag, pályázati feltételek javítása.

Kiemelt szerepet kapnak továbbá a stratégia tervben többek között a kertészetek, az élelmiszertermelés, az állattenyésztés, az erdészeti és a szántóföldi ágazatok fejlesztése. Nem csak a fiatal gazdálkodók támogatása fontos, hanem az utódok képzése is, ezért a terv részeként az oktatási intézményekbe kívánják bevinni az adott ágazatok megismertetését, például bemutatóüzemek által.

A tudás növelése elengedhetetlen, hogy a jövőben is sok fiatal válassza ezt a pályát és váljon szakemberré. A vidékfejlesztés hatalmas mértékben növekszik, az elmúlt években is számos példa volt a gazdaság megerősítésére. Ilyen volt például a Magyar falu program, illetve a személyes tanácsadások, amivel mind a vidék fejlődését segítették elő. A KAP elfogadása újabb kapukat nyithat meg a gazdálkodók előtt.

Forrás: nak.hu, portfolio.hu, agrarszektor.hu, index.hu

  • Budapesti irodák

    Székhelyszolgáltatás országos lefedettséggel, az aktuális törvényi előírásoknak maximálisan megfelelve. Válasszon minket és tudja megbízható helyen cége székhelyét.

    Tovább...
  • Vidéki irodák

    Országosan 9 ügyvéddel állunk ügyfeleink rendelkezésére. Cégalapítás, módosítás, adásvétel során ingyenes tanácsadással várjuk ügyfeleinket.

    Tovább...

Népszerű ajánlataink

  • HA NINCS MÉG CÉGE!

    Cégalapítás + Székhelyszolgáltatás 1/2 év

    HA NINCS MÉG VÁLLALKOZÁSA!

    Cégalapítás + Székhelyszolgáltatás 1/2 év előfizetéssel

    71.800 FT+ ÁFA

    MEGRENDELEM
  • HA NINCS MÉG CÉGE!

    Cégalapítás + Székhelyszolgáltatás 1 év

    HA NINCS MÉG VÁLLALKOZÁSA!

    Cégalapítás + Székhelyszolgáltatás 1 év előfizetéssel

    97.780 FT+ ÁFA

    MEGRENDELEM
  • HA VAN MÁR CÉGE!

    Székhelyszolgáltatás 1/2 év

    HA VAN MÁR VÁLLALKOZÁSA!

    Székhelyszolgáltatás 1/2 év előfizetéssel

    45.880 FT+ ÁFA

    MEGRENDELEM
  • HA VAN MÁR CÉGE!

    Székhelyszolgáltatás 1 év

    HA VAN MÁR VÁLLALKOZÁSA!

    Székhelyszolgáltatás 1 év előfizetéssel

    69.640 FT+ ÁFA

    MEGRENDELEM

Érdemes elolvasni még

A vállalkozásindítás buktatói

A vállalkozásindítás buktatói

Az első 3-5 év a vállalkozások számára kritikus pont. A statisztikák kimutatják, hogy a kezdő vállalkozások közel 50%-a ekkor bukik el. Miből is adódhat ez? Összegyűjtöttünk 5 jellemző buktatót, amire érdemes figyelni kezdő vállalkozóként!

Startup cég alapítása

Startup cég alapítása

Egy startup cég alapítása technikailag nem különbözik más cégformák esetében történő cégalapítástól. Mégis speciális és egyedi egy ilyen cég létrehozása, indítása. Olvassa el cikkünkben az erről szóló részleteket!

Törzstőke emelés lehetőségei

Törzstőke emelés lehetőségei

Egy gazdasági társaság életében gyakoriak a pénzügyi helyzetet érintő változások. Jelen cikkünkben a korlátolt felelősségű társaság (Kft.) legfontosabb vagyoni elemének változása, a törzstőke emelés menete és lehetőségei kerülnek bemutatásra. A Kft. minimális törzstőkéje a jelenleg hatályos szabályozások szerint nem lehet kevesebb, mint 3 millió forint, ez alá az összeg alá nem is mehet a törzstőke. A Kft. minimális törzstőke összegének felemelésére azonban van jogi lehetőség.

A távmunkának vége?! Hogyan tovább?

A távmunkának vége?! Hogyan tovább?

A kormány a 2021. évi 82. számú Magyar Közlönyben megjelent rendeletben május 10.-től visszavonta a gazdaság szereplőinek arra való felkérését, hogy a vírushelyzet megfékezése miatt törekedjenek az otthoni munkavégzésre. A kormány tehát szívesen venné a munkavállalók visszatérését az irodákba, de vajon, hogy állnak ezzel a munkáltatók és a foglalkoztatottak?

További bejegyzések...