Eddig nem látott mértékű vidékfejlesztés indul

A Közös Agrárpolitikai stratégiai terv (későbbiekben KAP) tavaly év végén került az Európai Bizottság elé. A terv részeként fejleszteni kívánják a vidéki településeket, a fővároson túli térségek gazdaságát, illetve fenntartható mezőgazdaságot kívánnak létrehozni.

A KAP a 2023-2027 közötti időszakban nyújt támogatást az agrár szektornak. Véglegesnek a terv elfogadása után tekinthetjük, amire előreláthatólag nyáron kerül sor. Megtervezését megnehezítette, hogy a vártnál később - 2021. december elején - írták ki az uniós alaprendeleteket, a részletszabályokról pedig még később kaptak a pályázók tájékoztatást.

A mozgásteret leszűkítette, hogy több beavatkozás esetén is kötelező ráfordítási arányokat írták elő, így hazánkban a tervezett támogatások az alábbiak szerint alakulnak: 1,4% a fiatal gazdák jövedelemtámogatása, 13+2% a termelésekhez kötött támogatások mértéke.

Magyarországon a generációváltás javában zajlik, ugyanis sok családi vállalkozásban elérkezett az idő a stafétabot átadásához, így a fiatal mezőgazdasági termelők kiemelt támogatást kapnak, ami hektáronként a jelenlegihez képest két és félszeresére emelkedik, illetve a területi felső határ is kitolódik 300 hektáros birtokméretre.

A stratégiai tervnek köszönhetően Magyarországon rég nem látott támogatási rendszer indul a mezőgazdasági szektorban. Míg eddig 15% volt a kormány társfinanszírozása, az új tervben ez 80%-ra emelkedik, aminek révén több mint 4200 milliárd forint áll rendelkezésre a vidékfejlesztésre.

Az államtitkár kifejtette, hogy a stratégiai tervet közösen dolgozták ki a MAGOSZ-szal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, valamint a kialakításban fő szempont volt, hogy minden érdeklődő gazdálkodónak és településnek fejlődési lehetőséget tudjanak biztosítani.

Az elmúlt egy évben szintén közösen dolgozták ki azokat a törvényi szabályozásokat, amik megkönnyítik az őstermelők és a családi gazdaságok életét, megalkották a fentebb is említett aktuális generációváltást segítő törvényt, a szektornak még kedvezőbb adózási feltételeket biztosítanak, illetve létrehozták azt a mezőgazdasági krízisbiztos rendszert, ami megvédi a magyarországi gazdálkodókat a nemzetközi piacokon elszálló költségek ellen.

A stratégiai terv két részre bontható:

• Az I. pillért alapvetően a közvetlen kifizetések,
• míg a II. pillért a vidékfejlesztési támogatások határozzák meg.

A KAP részeként a fenntarthatóságon, illetve a fiatal gazdák támogatásán felül az alábbiakra lehet számítani: termékpályák fejlesztése, hatékony termelési beruházások támogatása, tartós ellátási lánccal rendelkezők kiemelt figyelme a pályázatokra vonatkozólag, pályázati feltételek javítása.

Kiemelt szerepet kapnak továbbá a stratégia tervben többek között a kertészetek, az élelmiszertermelés, az állattenyésztés, az erdészeti és a szántóföldi ágazatok fejlesztése. Nem csak a fiatal gazdálkodók támogatása fontos, hanem az utódok képzése is, ezért a terv részeként az oktatási intézményekbe kívánják bevinni az adott ágazatok megismertetését, például bemutatóüzemek által.

A tudás növelése elengedhetetlen, hogy a jövőben is sok fiatal válassza ezt a pályát és váljon szakemberré. A vidékfejlesztés hatalmas mértékben növekszik, az elmúlt években is számos példa volt a gazdaság megerősítésére. Ilyen volt például a Magyar falu program, illetve a személyes tanácsadások, amivel mind a vidék fejlődését segítették elő. A KAP elfogadása újabb kapukat nyithat meg a gazdálkodók előtt.

Forrás: nak.hu, portfolio.hu, agrarszektor.hu, index.hu