A cégtulajdonosok egyik legfontosabb célja, hogy a vállalkozás eredményeiből részesüljenek, azaz osztalékot szerezzenek. Az osztalékhoz való jog a gazdasági társaságok esetében az egyik legfontosabb jogosultság. Kifizetésnek azonban számos szabálya van arra vonatkozóan, hogy kinek, mikor, miként és milyen feltételekkel történik. Az alábbiakban összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a témában.
Ahhoz, hogy megértsük az osztalékfizetéssel járó szabályokat és feltételeket, ismernünk kell néhány alapfogalmat, amelyek az osztalék, a saját tőke, a jegyzett tőke, valamint a lekötött tőke- és eredménytartalék.
Az osztalék nem más, mint az az összeg, amelyet a vállalkozás tagjai részére a tárgyévi adózott eredményből, valamint a szabadon felhasználható vagyonnövekményből kifizethet. Az osztalékfizetésnek tehát korlátja van. Úgy kell meghatározni, hogy ne csökkenjen a jegyzett tőke alá a lekötött tőketartalékkal és lekötött eredménytartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék kifizetése után sem.
A saját tőke az az összeg, amelyet a tulajdonosok, azaz a tagok bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére, illetve amelyet a tagok az adózott eredményből hagytak a vállalkozásnál. A saját tőke a jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, az értékelési tartalékból és az adott év mérleg szerinti eredményéből áll.
Azoknak az eszközöknek az értékét jelöli, amelyeket a tulajdonosok a vállalkozás megalapításakor és tőkeemeléskor a vállalkozás részére bocsátottak. A jegyzett tőke a tagok pénzbeli betétjeiből, valamint nem pénzbeli betétjeiből tevődik össze.
A lekötött tőke- és eredménytartalék – együttesen a lekötött tartalék - az eredménytartalékból lekötött összegekből és a kapott pótbefizetés összegéből áll. Azért fontos az osztalékfizetés szempontjából, mert a részesedés összegét kizárólag úgy lehet meghatározni, hogy a kifizetése után a lekötött tőketartalékkal és lekötött eredménytartalékkal csökkentett saját tőke összege ne essen a jegyzett tőke összege alá.
Most, hogy tisztáztuk az alapfogalmakat, nézzük meg, hogy hogyan és mikor fizethető osztalék.
Osztalékfizetésre jogosult az a személy, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a vállalkozás teljes értékű tagja. A Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvénye alapján „A tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (a továbbiakban: osztalék) illeti meg.” A tag a vállalkozáshoz hozzájárult vagyonának arányával jogosult az osztalékra.
Az osztalékfizetésről a taggyűlés dönt a beszámoló elfogadásával egy időben, azaz nem lehet kifizetésről dönteni év közben. Amennyiben mégis év közbeni osztalékfizetést szeretne eszközölni a vállalkozás, akkor osztalékelőleg fizetéséről lehet szó, amelyre az ügyvezető tesz javaslatot. Ahhoz, hogy az osztalékelőleg kifizetésére sor kerüljön, a felügyelőbizottságnak jóvá kell hagynia az ügyvezető javaslatát.
A kifizetés konkrét időpontjára vonatkozólag nincs pontos törvényi meghatározás. Az osztalékfizetésről szóló javaslat elfogadásakor meg lehet határozni egy időpontot, de ha ez nem történik meg, akkor bármikor ki lehet fizetni az osztalékot. Az osztalékfizetés történhet pénzeszközzel, valamint átadott eszközzel is.
A számviteli nyilvántartásokban az osztalék összegét a kifizetésről meghozott döntés napjával a tárgyévet követő üzleti évben kell elszámolni. A tagoknak kifizetendő osztalék eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként kerül elszámolásra. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az adott üzleti évről szóló beszámolóban lévő adózott eredmény osztalékként történő felhasználásáról a tárgyév utáni időszakban a beszámoló elfogadásakor szükséges dönteni. A jóváhagyott osztalékot tehát a tárgyidőszakot követő üzleti éveben ki kell mutatni a számviteli nyilvántartásokban. A Polgári Törvénykönyv alapján az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat tartalmilag azonos az osztalék jóváhagyására vonatkozó javaslattal.
Bízunk benne, hogy cikkünk segítségével átláthatóbbá vált az osztalékfizetés témaköre. Amennyiben kérdése adódott, segítségre lenne szüksége, forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeink egyikén vagy partnercégünkhöz, a Kontír Professional könyvelő irodához!
A hazai szabályozás lehetőséget biztosít a helyi önkormányzatoknak, hogy saját körben határozzanak a beszedett iparűzési adó (IPA) mértékéről. A vállalkozásoknak az iparűzési adó tehát megspórolható azon területeken, ahol az IPA 0%, ezeket nevezzük belföldi adóparadicsomoknak. Az IPA mentes székhelyszolgáltatás egyre népszerűbb napjainkban.
Tovább...
Vállalkozások működése és fennmaradása szempontjából most igen lényeges kérdés lehet, hogy mennyi energiát és gázt használ el havonta, illetve hogy és hogyan tud ezen spórolni.
Tovább...
A cégalapítás során kötelező székhely megjelölése. A székhely címét meg kell jelölni a létesítő okiratban, cégalapítás szerződésmintában. A cég székhely változás bejelentése és székhelyszolgáltatás bejelentése kötelező. A cég székhelye bejelenthető saját tulajdonú ingatlanba vagy igénybe vehető székhelyszolgáltatás is. Attól függően, hogy melyik lehetőséget választjuk eltérő bejelentési kötelezettségünk keletkezik.
Tovább...
Az esetek többségében a cég székhelye egyúttal az a hely is, ahol a cég fő működése zajlik. Azonban a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a társaság székhelye és a központi ügyintézés helye más legyen.
Tovább...