Egyéni vállalkozó székhelyének ellenőrzése: a legfontosabb tudnivalók
Magyarországon mindenkinek, aki céget alapít vagy egyéni vállalkozói tevékenységet indít, rendelkeznie kell székhellyel azon a településen, ahol gazdasági tevékenységet folytat vagy ahonnan irányítja azt.
Ez általában egy saját tulajdonú ingatlan vagy bérelt iroda, de ha valaki egyikkel sem rendelkezik, akkor van lehetőség szakszerű, törvényesen is elfogadott székhelyszolgáltatás igénybevételére. Bármilyen módon is van biztosítva a székhely, azzal kapcsolatban vannak olyan előírások, amiknek maradéktalanul meg kell felelni, hogy egy esetleges ellenőrzés alkalmával ne kapjunk büntetést.
Mi az a székhely?
A székhely az a hivatalos cím, amelyen a cég vagy a vállalkozás bejegyzésre kerül és ami megjelenik majd a céges dokumentumokon: számlákon, szerződéseken, egyéb iratokon. Ide kerülnek kiküldésre a hivatalos levelek, értesítések, amik például a NAV-tól vagy az önkormányzatoktól érkeznek.
Egyéni vállalkozás esetében ez lehet saját lakcím, bérelt ingatlan, családtag tulajdonában álló ingatlan vagy székhelyszolgáltató által biztosított cím. Amennyiben nem saját tulajdonban van az épület, akkor a tulajdonostól minden esetben szükség van írásos hozzájárulási nyilatkozatra.
A székhelynek valós helyszínnek kell lennie - nem lehet például csak egy postafiók -, ahol a vállalkozó elérhető és ahova a hivatalos levelek kézbesíthetőek.
Mikor indít a hatóság székhelyellenőrzést?
A székhelyellenőrzés lehet spontán, de többféle indíték alapján is történhet. Sor kerülhet rá például a vállalkozás elindítása vagy a székhely módosítása után, székhelyszolgáltatás igénybevétele, illetve panasz, bejelentés esetén, vagy ha más hatósági ügy miatt felmerül a szükségessége.
Így zajlik az egyéni vállalkozó székhelyének ellenőrzése
Székhelyellenőrzést egyéni vállalkozók esetében jellemzően a NAV végez, de más hivatalok is indíthatnak, többek között például az önkormányzat vagy a különböző kormányhivatalok, hatósági osztályok. Az ellenőrzés általában váratlanul történik, de van példa arra is, amikor előre bejelentik.
A gyakorlatban úgy történik, hogy a NAV, az önkormányzat vagy más hatóság képviselője személyesen megjelenik a helyszínen, ahol helyszíni szemlét végez és erről jegyzőkönyvet is készít. Ilyenkor kérhetik a használati jogosultság igazolását is.
Mi történik, ha a hatóság problémát talál a székhellyel kapcsolatban?
A leggyakoribb problémák közé szokott tartozni az, ha nem tartózkodik senki a helyszínen, aki át tudná venni a leveleket vagy fogadni tudná a hivatalos szervek munkatársait.
Továbbá, ha nincs kihelyezve cégtábla vagy névtábla, ha nincs írásos hozzájárulási nyilatkozat - amennyiben nem saját tulajdonú az ingatlan -, illetve, habár ott történik az iratőrzés, de az iratok mégsem találhatóak meg a helyszínen.
Ha a székhelyellenőrzés során problémát találnak, akkor nem feltétlenül büntetnek azonnal. Felveszik a jegyzőkönyvet, majd, ha a hiba orvosolható, akkor a hatóság felszólítást küld a pótlásra, melyre általában 8-15 napos határidőt adnak.
Amennyiben szüksége van szakértői támogatásra a céges ügyeinek intézésére vagy székhelyszolgáltatást szeretne igénybe venni, akkor állunk szolgálatára!
