A vállalkozás formája befolyásolja a tulajdonosok felelősségét, az adózási kötelezettségeket, a döntéshozatal módját és akár a hitelfelvételi és pályázati lehetőségeket is. Éppen ezért nagyon fontos, hogy tudatosan válasszunk, ha ugyanis rossz döntést hozunk, az komoly korlátokat vagy akár anyagi kockázatot is jelenthet.
Érdemes tisztában lennünk az alapvető tudnivalókkal, melyeket a szakmai blogunk mai bejegyzésében meg is osztunk.
Mit értünk társas vállalkozás alatt?
A társas vállalkozás lényege, hogy több természetes vagy jogi személy közösen, szerződés alapján gazdasági tevékenységet végez nyereségszerzés céljából, és vállalják, hogy a közös működéshez anyagilag és felelősségvállalással is hozzájárulnak.
Az egyéni vállalkozás indításától eltérően tehát nem egy ember kezdeményezéséről van szó, hanem olyan jogi formákról, amelyben legalább két személy vállal közös felelősséget, kockázatot. A tagok felelőssége lehet teljes körű, például Bt. vagy Kkt. esetében, illetve korlátozott, például Kft. vagy Rt. esetében.
A társas vállalkozásokra jellemző, hogy a tagok alapító okiratban vagy társasági szerződésben rögzítik a működés részleteit. Például azt, hogy ki mennyi tőkével járul hozzá, hogyan történik a nyereség felosztása és milyen módon születnek a döntések.
Főbb társas vállalkozási formák Magyarországon
A közkereseti társaság (Kkt.) a legegyszerűbb társas forma, itt a tagok korlátlanul, a saját vagyonukkal felelnek a társaság tartozásaiért. Nincs minimális tőkeelőírás, viszont a kockázat magas, ezért elsősorban kisebb, bizalmi alapon működő vállalkozások esetén ideális választás.
A betéti társaság (Bt.) esetében kétféle tag van: a beltag, aki korlátlanul felel a kötelezettségekért, és a kültag, aki csak a bevitt tőkéje erejéig vállal felelősséget. Ez a forma szintén nem igényel nagy kezdőtőkét, és rugalmas működése miatt sok kisvállalkozás számára jó opció lehet.
A korlátolt felelősségű társaság (Kft.) Magyarországon az egyik legelterjedtebb forma, különösen a kis- és középvállalkozások körében. A tagok felelőssége korlátozott, csak a bevitt tőkéig tart. A minimális törzstőke 3 millió forint, de ez lehet apport, például eszköz vagy szellemi tulajdon is.
A részvénytársaság (Rt.) már a nagyobb vállalatok formája, két típusa van: a zártkörű (Zrt.) és a nyilvánosan működő (Nyrt.). Mindkettőnek sajátossága, hogy a tulajdonjog részvényekben testesül meg, és a tagok csak a részvények értékéig vállalnak felelősséget. A Zrt.-hez legalább 5 millió forint, az Nyrt.-hez pedig legalább 20 millió forint alaptőke szükséges.
Mi alapján döntsünk?
Az első és egyik legfontosabb szempont a felelősségvállalás mértéke: el kell dönteni, hogy a tagok vállalják-e, hogy a saját vagyonukkal is felelnek a cég kötelezettségeiért vagy csak a korlátozott felelősségvállalás jöhet szóba.
A másik fontos tényező a kezdőtőke nagysága, hiszen míg egy Bt. vagy Kkt. tőke nélkül is megalapítható, a Kft-hez legalább 3 millió forint, az Rt.-hez pedig 5 vagy 20 millió forint tőke szükséges. Kérdés tehát, hogy a tagok képesek-e finanszírozni ezt.
Végül a vállalkozás célja és növekedési terve is mérvadó, nem mindegy ugyanis, hogy egy kisebb céget szeretnénk alapítani, vagy egy olyat, ami idővel növekedni, bővülni fog alkalmazottakkal és esetleg befektetőkkel is.
Amennyiben szüksége van szakmai segítségre a céges ügyeinek intézésében, akkor ne habozzon felkeresni minket!
