Részvénytársaság alapítása: amit érdemes tudni, mielőtt belevágunk

Részvénytársaság alapítása: amit érdemes tudni, mielőtt belevágunk

A részvénytársaság alapítása sokak számára vonzó alternatívát jelent, hiszen ez az egyik legelterjedtebb és legnagyobb presztízsértékkel bíró vállalkozási forma, amit közép- és nagyvállalatok is előszeretettel választanak.

Az Rt. működése stabil, átlátható és jogilag jól szabályozott keretek között zajlik, ami a tulajdonosok és a befektetők számára is biztonságot nyújt. A tőkebevonásra törekvő vállalkozások számára tökéletes választás, hiszen lehetőséget ad a részvények kibocsátására, az új befektetők bevonására és akár a tőzsdére lépésre is.

A részvénytársaság esetében is igaz, hogy a cégalapítás egy összetett folyamat, több jogi és szervezeti lépést, pontos, részletes adminisztrációt igényel. Éppen ezért fontos, hogy tisztában legyünk a menetével, és azzal, hogy milyen követelményeknek kell megfelelni.

A részvénytársaság alapvető jellemzői

A részvénytársaság egy olyan vállalkozási forma, amelyben a tulajdonosok a részvényesek, ami azt jelenti, hogy részvények formájában rendelkeznek tulajdonrésszel. A legfontosabb jellemzője, hogy a részvényesek felelőssége az általuk bevitt tőkére korlátozódik, tehát a magánvagyonukkal nem felelnek a cég kötelezettségeiért.

Két formája létezik: az egyik a Zrt., azaz a zártkörűen működő részvénytársaság, amely nem biztosít tőzsdére lépési lehetőséget, ugyanakkor rugalmasabb működés jellemzi, és általában kevesebb tulajdonossal rendelkezik.

A másik pedig az Nyrt., vagyis a nyilvánosan működő részvénytársaság, melyben a részvények tőzsdére vihetők, azaz nyilvánosan forgalmazhatók, sok tulajdonosa lehet, emiatt viszont rugalmatlanabb működés jellemzi.

Részvénytársaság alapítása: így zajlik a folyamat

Akárcsak a Kft. alapítása esetén, itt is először meg kell határozni az alaptőkét, ami Zrt. esetén minimum 5 millió forint, Nyrt. esetén pedig minimum 20 millió forint. A tőke lehet pénzbeli és nem pénzbeli (apport) is, például ingatlan vagy szellemi tulajdon. A társaság csak akkor kezdheti meg a működést, ha az alaptőke rendelkezésre áll és a tulajdonosok igazolták annak befizetését.

Az alapítás központi dokumentuma az alapszabály, vagy, ha egy alapító van, akkor az alapítói okirat, amely a vállalat működési rendjét foglalja magában. Ez az irat tartalmazza a részvények típusát, névértékét, a társaság tevékenységi köreit, szervezeti felépítését, döntéshozatali szabályait és a vezető tisztségviselők jogköreit. Ezt a dokumentumot ügyvéd készíti el és ellenjegyzi, ezt követően történhet a részvények kibocsátása, valamint a bankszámla megnyitása, amelyre el kell helyezni az alaptőkét.

A cégbírósági bejegyzés a részvénytársaság alapításának elengedhetetlen lépése, és kizárólag ügyvéd közreműködésével történhet. Az eljárás során a hatóság ellenőrzi, hogy minden dokumentum megfelel-e az előírásoknak, az alaptőke befizetésre került-e és a társaság vezetői megfelelnek-e a feltételeknek.

Amit még érdemes tudni…

Az Rt. esetében az indulás után a részvényesi jogok és kötelezettségek változhatnak. Előfordulhat például részvényátruházás, beléphetnek új befektetők vagy a tulajdonosok dönthetnek úgy, hogy megemelik az alaptőkét, amelyek mind-mind külön eljárást igényelnek.

Látható tehát, hogy a részvénytársaság alapítása egy több lépésből álló jogi és adminisztratív folyamat, amely gondos előkészítést igényel. Ha szüksége van szakértői segítségre a céges ügyeinek intézéséhez, például a cégalapításhoz, akkor ne habozzon felvenni velünk a kapcsolatot!

  • Budapesti irodák

    Székhelyszolgáltatás országos lefedettséggel, az aktuális törvényi előírásoknak maximálisan megfelelve. Válasszon minket és tudja megbízható helyen cége székhelyét.

    Tovább...
  • Vidéki irodák

    Országosan 9 ügyvéddel állunk ügyfeleink rendelkezésére. Cégalapítás, módosítás, adásvétel során ingyenes tanácsadással várjuk ügyfeleinket.

    Tovább...
Áraink
  • HA NINCS MÉG CÉGE!

    Cégalapítás + Székhelyszolgáltatás 1/2 év

    HA NINCS MÉG VÁLLALKOZÁSA!

    Cégalapítás + Székhelyszolgáltatás 1/2 év előfizetéssel

    85.500 FT + ÁFA

    MEGRENDELEM
  • HA NINCS MÉG CÉGE!

    Cégalapítás + Székhelyszolgáltatás 1 év

    HA NINCS MÉG VÁLLALKOZÁSA!

    Cégalapítás + Székhelyszolgáltatás 1 év előfizetéssel

    113.400 FT + ÁFA

    MEGRENDELEM
  • HA VAN MÁR CÉGE!

    Székhelyszolgáltatás 1/2 év

    HA VAN MÁR VÁLLALKOZÁSA!

    Székhelyszolgáltatás 1/2 év előfizetéssel

    52.900 FT + ÁFA

    MEGRENDELEM
  • HA VAN MÁR CÉGE!

    Székhelyszolgáltatás 1 év

    HA VAN MÁR VÁLLALKOZÁSA!

    Székhelyszolgáltatás 1 év előfizetéssel

    79.900 FT + ÁFA

    MEGRENDELEM

Érdemes elolvasni még

Fiatalok szja mentessége

Fiatalok szja mentessége

Az elmúlt évben meghozott változások után a személyi jövedelemadó (szja) mentesség körét jövőre kiterjesztik a 25 év alatti munkavállalókra is. Az intézkedés a gazdaság-újraindítási akcióterv része és nem titkolt célja, hogy segítse a fiatalok önállósodását és családalapítását.

Cégalapítás cégnév ellenőrzés után ajánlott

Cégalapítás cégnév ellenőrzés után ajánlott

Ha nem megfelelő cégnévvel adjuk be cégalapítási kérelmünket a cégbíróság elutasíthatja a cég bejegyzését. A cégnévnek meg kell felelnie néhány előírásnak, hogy elfogadják, így a cégalapítás cégnév ellenőrzését követően javasolt csupán.

Vállalkozás másodállásban 2026-ban: a legfontosabb tudnivalók

Vállalkozás másodállásban 2026-ban: a legfontosabb tudnivalók

Egyre többen gondolkodnak azon, hogy vállalkozni kezdenek, amit akár úgy is meg lehet tenni, hogy közben van egy főállásuk. Számukra fontos kérdés, hogy hogyan működtethető vállalkozás másodállásban 2026-ban, hiszen ahhoz, hogy felelősségteljes döntést tudjanak hozni, fontos, hogy tisztában legyenek a legfontosabb tudnivalókkal, szabályokkal.
Egyéni vállalkozó nyilvántartása

Egyéni vállalkozó nyilvántartása

Az Országgyűlés elfogadta a kormányhivatalok működésének egyszerűsítését szolgáló 2009. évi CXV. törvény módosítását, amelynek értelmében 2020. július 1-jétől az egyéni vállalkozók nyilvántartásának vezetésével összefüggésbe hozható valamennyi hatáskör és informatikai rendszerek kezelése – melyek eddig a Belügyminisztériumhoz tartoztak - a Nemzeti Adó-és Vámhivatal, azaz a NAV felelőssége lett. Tehát az egyéni vállalkozók nyilvántartásának vezetése 2020 nyarától már a NAV feladatai közé tartozik.