Cégalapítás esetén számolnunk kell számos adminisztratív jellegű költséggel, mint például az ügyvédi munkadíj, a könyvelő honoráriuma, és az ügyintézés kapcsán felmerülő egyéb díjak. Jelen cikkben a cégalapítás illeték összegéről szeretnénk nyújtani egy általános összefoglalót, amely hasznos lehet az indulási költségek előzetes meghatározása során.
A cégalapítás illetékének mértékét illetően pár éve jelentős változás következett be, ugyanis több cégforma esetében is eltörlésre került a korábbi illeték összege, ez azonban még önmagában nem jelenti azt, hogy a teljes eljárás ingyenes lenne. A jelenleg hatályos szabályozás értelmében nem kell illetéket fizetni egyéni cég, közkereseti társaság (Kkt.), betéti társaság (Bt.), valamint korlátolt felelősségű társaság (Kft.) alapítása esetén, valamint ezzel együtt megszűnt a fenti cégformák esetében a közzétételi kötelezettséghez kapcsolódó hozzájárulás is. A zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.) esetében azonban továbbra is meg kell fizetni az alapításhoz kapcsolódó eljárási illetéket, amelynek összege hagyományos eljárás esetén 100.000 Ft. Ezen az összegen kívül pedig zártkörűen működő részvénytársaság alapításakor meg kell fizetni az 5.000 forintos közzétételi díjat is.
Meg kell említenünk még az egyszerűsített cégalapítási eljárás fogalmát is, amely egyszerűbb konstrukciók szerinti cégek alapításakor jöhet szóba. Jelenleg ezen eljárások nagy része is illetékmentesen igénybe vehető, míg a 2017. előtti szabályozás alapján ezek ugyancsak díjköteles tételeket képeztek. Egyedül a Zrt. alapítása esetén szükséges befizetni cégalapítási illetéket még egyszerűsített eljárás esetében is, ez pedig 50.000 Ft-ot jelent.
Az alapítás mellett a cégek életében azonban lehetnek olyan változások, amelyeket be kell jelenteni a nyilvántartó bíróság felé. Többek között ilyen például a vezető tisztségviselő személyében bekövetkező változás, vagy a cég székhely változása valamilyen okból. Ezekben az esetekben a változás bejelentésére változásbejegyzési eljárás keretében kerülhet sor, amelyet ügyvéd közreműködésével kell lefolytatni. Ugyanígy abban az esetben, ha például a cégünket más társasággal akarnánk egyesíteni, vagy adott esetben meglévő cégünket szétválasztani új önálló jogalanyokra, ugyancsak változásbejegyzési eljárást kell kezdeményezni. Valamint olyan esetekre is kell gondolnunk a változások bejelentése kapcsán, mint például, ha valamely a cég törvényes működésében közreműködő személy kapcsán áll be személyi változás, például ha a korábbi könyvvizsgáló helyett megbízunk egy újat.
A céget érintő változások bejegyzésének illetéke (amennyiben azok a létesítő okirat megváltoztatását igényli) 15.000 Ft., amely összeghez jön még 3.000 Ft. közzétételi költség is. Számolhat a fentieken kívül még például az egyes cégkivonatok kikérésének költségeivel is, amelyek ugyancsak növelhetik a kiadásait. Valamint abban az esetben, ha a kérelmet a cégbíróság nem fogadja el, számolhat a fellebbezés illetékének megfizetésével is, amely jelenleg harmincezer forint.
A hatályos szabályozás ismeretében megállapítható, hogy a Kft., a Bt., a Kkt. és az egyéni cég alapítás esetében a cégalapítás illetéke nulla forint. A hatályos szabályozás egyedül a Zrt. esetében tartotta fenn az illetékkötelezettséget. Bár a jelenlegi szabályok jelentős mértékben csökkentették, illetve eltörölték a leggyakoribb cégformák alapításának illetékét, cégalapítás előtt mindenképpen érdemes hiteles forrásból tájékozódnunk a várható adminisztratív kiadások felől.
Akár munkahelyünk mellett, másodállásként vállalkozunk, akár teljes egészében egyéni vállalkozói tevékenységre váltjuk addigi alkalmazotti munkakörünket, általánosságban elmondható: a vállalkozói lét számtalan előnnyel bír, így érdemes belevágni. Természetesen mielőtt megtennénk, fontos tájékozódni a feltételekről, az ügyintézés menetéről - és persze a költségekről. Mai cikkünkben az egyéni vállalkozás költségeinek összefoglalásában nyújtunk segítséget.
Tovább...
A magyar törvények alapján egy vállalkozás nem működhet székhely nélkül, a székhelyszolgáltatók ebben nyújtanak segítséget. De mi is az a székhely és a székhelyszolgáltatás? Milyen kritériumoknak kell megfelelnie és milyen esetekben lehet hasznos a vállalkozók számára?
Tovább...
A vállalkozóvá válásnak megvannak a lépései, de mik is ezek? Hogyan indíts el egy vállalkozást és milyen tényezőket vegyél figyelembe cégalapításkor?
Tovább...
A két leggyakrabban választott cégforma a Bt. (betéti társaság) és a Kft. (korlátolt felelősségű társaság). Ahhoz, hogy ki tudja választani melyik illeszkedik inkább céljaihoz, tisztában kell lennie a köztük lévő különbségekkel. Milyen vállalkozást érdemes indítani? Bt. vagy Kft. alapítása célszerű?
Tovább...