Korlátolt felelősségű társaság alapítása

A Kft. alapítás menete ügyvéd előtt történhet, aki a Kft. alapításhoz szükséges dokumentumokat összeállítja és a megfelelő cégalapítási eljárást kezdeményezi az illetékes cégbíróság előtt. Bármely gazdasági társaságról is legyen szó, a létesítéséhez két esszenciális lépés szükséges, egyrészt a társaság létesítő okiratának az elkészítése, másrészt pedig az állami nyilvántartásba vételi eljárás, azaz a cégeljárás lefolytatása.

A Kft. létrehozása vagyoni hozzájáruláshoz kötött, a vagyoni hozzájárulás kötelezettsége a jogi személy alapítóját vagy tagját az adott jogi személy alapításakor, vagy egyéb esetekben, a tagsági jogok keletkezésekor terheli. A Kft. alapításakor juttatott összeget a későbbiekben visszakövetelni jogérvényesen nem lehetséges, ugyanis a létrehozott társaság tulajdona nem lehet azonos a benne működő tagok tulajdonával. Ebből a különválásból fakad a felelősség kérdésköre is: a társaság saját vagyonával, és nem a különálló tagok vagyonával felel hitelezői felé. A Kft. egy önálló jogalany, külön jogai és kötelezettségei vannak, vagyona is elkülönültnek tekintendő.

A törvény lehetővé teszi, hogy a tagok a társasági szerződésben úgy rendelkezzenek, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag, a pénzbetétének felénél kisebb összeget fizessen be. Továbbá, abban az esetben, ha a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. A tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.

A fenti szabály a társaságok piacra lépését hivatott elősegíteni azáltal, hogy lehetővé teszi a törzstőkének a társaság nyereségéből való feltöltését, vagyis azt, hogy a tagok ne saját vagyonukból, hanem a társaság egyébként felosztható nyereségéből fedezzék a törzstőke összegét. A társasági szerződésben ilyenkor is meg kell határozni a törzstőke és a törzsbetétek összegét, de azt a tagoknak nem kell befizetniük a társaság részére, hanem a társaság eredményes működése során megtermelt nyereségből lehet megteremteni a fedezetet. (A későbbiekben még van lehetőség törzstőke emelésre.)

A társasági szerződés ilyen rendelkezése esetén a társaság megkezdheti működését úgy, hogy a törzstőkéje nincs fedezve vagyoni hozzájárulásokkal, ami a hitelezői érdekeket jelentős mértékben veszélyezteti. Ugyanakkor a társaság mindaddig nem fizethet ki a tagjai részére osztalékot, amíg a megtermelt és a társaság számára visszatartott nyereség nem fedezi a törzstőke teljes összegét. Abban az esetben, ha az alapításkor a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani.

Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, a fennmaradó nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társasági szerződésben meghatározott időpontig kell szolgáltatni. Azonban, ha az apport értéke nem éri el a törzstőke felét, akkor a teljesítés határidejét a társasági szerződés állapítja meg a bejegyzéstől számított három éves határidőn belül. Abban az esetben, ha a társasági szerződés három évnél hosszabb határidőt állapít meg, a szerződési kikötés a három évet meghaladó időtartamra vonatkozóan semmisnek minősül, így a tényleges határidő három év lesz.

Fontos rögzítenünk, hogy a Ptk. egyértelműen tiltja a korlátolt felelősségű társaság tagjainak nyilvános felhívás útján való gyűjtését, amely szabály célja egyértelműen a befektetők védelmének biztosítása. Nyilvános felhívás alatt, olyan felhívás értendő, amelynek egyszerű elfogadásával a befektető társasági jogi viszonyba kerül, és ahol a jogviszony tartalmát a felhívás közzétevője határozza meg egyoldalúan. A tilalom ugyanakkor nem terjed ki arra az eshetőségre, amikor a nyilvánosság igénybevételével kerülnek kapcsolatba olyan társasági tagok, akik a társaságalapítás feltételeit kölcsönös alkuban alakítják ki. Kiemelendő, hogy a nyilvános felhívás tilalmának súlyos megsértése a társaság nyilvántartásba vételének akadályát képezi.

A korlátolt felelősségű társaság alapításának általános szabályain túl a Ptk. megadja a lehetőséget egyszemélyes Kft. alapítására is, amelynek esetében azonban a teljes törzstőkét már alapításkor a társaság javára szükséges bocsátani.